Főoldal Páralecsapódás

 

Páralecsapódás az üvegezésen

Páralecsapódás az ablakonA belső felületen a páralecsapódás feltételeit a belső és külső hőmérséklet, a belső levegő relatív nedvességtartalma és a hőátbocsájtási tényező határozzák meg. A lecsapódás hamarabb következik be, ha az ablak mentén a levegő mozgását függöny, virágok, könyöklő akadályozzák, ha a fűtőtest elhelyezése célszerűtlen.

A hővédő üvegezéseknek elsősorban a külső felületén fordulhat elő páralecsapódás, ami éppen a szerkezet jó hőszigetelő képességének, tehát alacsony külső felületi hőmérsékletének következménye. A jelenség felhasználható a szakaszos szellőztetés (rövid ideig tartó teljes ablaknyitás) mércéjéül.

Elegendő a lakást, ill. valamelyik helyiséget nyitott ablakkal szellőztetni addig, amíg a hőszigetelő üvegezés külső oldalán a kiáramló beltéri levegő páralecsapódást okoz. Amint ez megszűnik, befejezhető a szellőztetés.

Mivel a régi korszerűtlen ablakok szerkezeti hiányosságaiból adódóan a belső légmozgás lehetősége adott volt, felhígulhatott a lakásban termelt pára koncentrációja, ezáltal csökkent az abszolút páratartalom.

Később, a fejlesztések nyomán a külső nyílászárókat felváltották a mai, tökéletesen záródó, dupla üvegezésű, jó minőségű hő-, hang- és légszigetelt változatok, ennek következményeként a természetes légcsere korlátozódott (gyakorlatilag megszűnt), ezzel együtt a belső páratartalom károsan növekedett, illetve a kivitelezési hiányosságok következtében az épületszerkezeti elemek hibás hőszigetelése véletlenszerű hő hidak kialakulásához vezetett.

 

„Dobozeffektus”

A technológiai fejlődéssel egyidejűleg Európa több országában módosítva az építési szabványokat, előírták, hogy a „dobozeffektus” kialakulásának elkerülése érdekében például lakást csak minden helyiségére kiterjedő, tervezett és lehetőleg szabályozott szellőztetéssel lehet építeni.

Mivel a zárt rendszeren belül a légcseréhez a lakóhelyiségek közötti légmozgás lehetőségét meg kell teremteni, a belső küszöböket vagy elhagyták, vagy szellőzőrácsok segítségével biztosították a légáramlást.

Légutánpótlás

A fentiek alapján nem tartható az a korábbi tervezői gyakorlat, amely szerint például egy lakás szellőztetése csak a kiszolgálóhelyiségekre (konyha, kamra, fürdőszoba, WC) korlátozódik. Alapvető fizikai realitás ugyanis, hogy az elvezetni szándékozott levegő mennyiségével arányos légmennyiség utánpótlásáról is gondoskodni kell, tehát tudatosan beáramoltatott levegő nélkül nem oldható meg hatékonyan az elszívás bármilyen választott formája.

Közismert, hogy minden emberi tevékenység több, kevesebb mennyiségű páratermeléssel jár.

Néhány jellemző adat:

  •  Pihenő személy: 40 g/h azaz 320 g éjszakánként és személyenként
  •  Zuhanyozás: 2000 g/h azaz 300 g zuhanyozáskor
  •  Ruhaszárítás: 2000 g/gép azaz 200 g naponta és személyenként
  •  Főzés: 1000–2000 g/főzés azaz 3000 g naponta

 

 

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolat

  • Telefon: 06 36 515-264
  • Fax: 06 36 515-263
Berg System

Kövess minket

Főoldal Páralecsapódás

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.