Főoldal Hasznos fogalmak (tudástár)

Az ablak belső oldalán belül helyezkedik el, faanyagból, műanyagból, műkőből, márványból gyártott könyöklője.

A levegő bevezetését és elvezetését is magába foglaló, minden helységre kiterjedő szellőztetés hiányában a normális életvitel, valamit a vizes helységekben zajló közvetlen páratermelő tevékenység következtében a belső terekben termelődő páratartalom a nyalászárókAon csapódhat le. A lecsapódás megjelenésének esélye nagyobb, ha az ablak mentén a levegő mozgását függöny, virágok stb. akadályozzák, vagy az építés során nem voltak tekintettel a technológiailag szükséges száradási időre.

Ez a jelenség az ablakok esetén a téli időszakban jelentősebb, mivel a helység levegője hidegebb felülettel (üvegfelület) érintkezik.

Nyílászáróknál olyan alsó részen található elem, amit bejárati-, erkély-, emelő-toló stb. ajtók esetében használnak. Ennek hőhídmentes változata is van a piacon, amely remekül szigetel a nyílászáró alsó szerkezeténél. Bejárati ajtók esetében a küszöb megközelítőleg két centiméter magasságú.

Az időjárás hatásai ellen fejlesztették ki, leginkább csapó eső elleni védelem miatt. A nyílászáró alsó tokján található.

Növeli az ablaküveg hőszigetelését, a két üveglap között légrésben található.

Szabványosan 880x2080-as és 880x2380-as vagy 980x2080-as méretű, ezen kívül készülhet oldal- és felülvilágítóval is.

Olyan balkon ajtó ahol kinti- és benti oldalon is kilincs található, ezért könnyen nyitható mindkét oldalról. Az átmenő kilincses erkélyajtó is ugyanezt a típust képviseli, de alacsonyabb igénybevételnek felelnek meg ezen ajtótípusok.

Ez a típusú beltéri ajtó nem biztosít hermetikus elzártságot a helységek között. Nagyobb felületű nyílásokhoz használják, egy- vagy kétszárnyas kialakítással. Fontos kiegészítője a vezetősín, amit a felső részen mindenképpen használni kell, az alsó sínvezetésre az ajtó kiváló működése érdekében lehet szükség. A sínrendszert süllyesztve is lehet alkalmazni.

Fontos, hogy ez a típus sem zárja el hermetikusan a helységeket egymástól, ugyanis megmarad körülbelül egy centiméter rés az ajtó szárnya és a fal között. Ez a rés érvényes az alsó- és felső szélekre is. Ez az ajtó típus nem igényel küszöböt, a sínszerkezete felső vezetésű. Leggyakrabban tárolók, gardróbok esetében jelent megoldást.

Kettős nyitás funkcióval rendelkezik, oldalirányú nyithatósága mellett, felső bukó állásba is dönthető a szárny.

Négyzet alakú alap tokot és szárnyat tartalmazó ajtó vagy ablak, amelynek a szárnyaiban található belső ív, ezek a típusok leginkább fa nyílászárók esetén gyakoriak.

Csak bukó funkcióval rendelkezik, amennyiben a magasság meghaladja a 900 mm-t, akkor mindkét oldalon helyeznek el kilincset.

Ezt a nyílászáró ajtókra, ablakokra tehető jelölést az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv, Üzemi gyártás - ellenőrzési rendszer bevezetése és a megfelelőségi nyilatkozat után lehet megszerezni. A nyílászáró bármely látható pontján elhelyezhetőek.

A gyártás lehetővé teszi a milliméteres léptékű méret kialakítást, használata esetén nem a szabványnak megfelelő méretű nyílászáró készül.

Ez az ablakok víz-, lég-, szélállóságát, a hőtartását, és a biztonsági feltételeit vizsgálja. Egy gyártó nem kezdheti meg munkáját egy ilyen minőség-ellenőrzés nélkül, ezt az úgynevezett Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv igazolja. Ezután a nyílászáró gyártásával foglalkozó szakembernek be kell vezetnie egy üzemi gyártás - ellenőrzési rendszert, ami garantálja a szabályoknak megfelelő eljárást, és produktumot.

Ez a típust akkor célszerű alkalmazni, amikor viszonylag nagy méretű üvegfelülettel van dolgunk. A küszöb akár teljesen akadálymentes beszerelése is megoldható, süllyesztett hőhídmentes alumínium küszöbbel. Az ajtó kétrészes változata két elemet tartalmaz, egy teljesen statikus és egy mozdítható szárnyból áll, de lehetőség van kettő nyíló szárny alkalmazására.

Nagy felületeknél kell alkalmazni, amelyeknél hozzájárul az egyszerű ajtó szárny mozgatáshoz. A legalkalmasabb két irányba mozgó szárnyak valamint több szárny egy irányba történő mozgatására.

Ennek a típusnak a nagy előnye, hogy a szárnyak nyitott állapotában teljes szélességében átjárható a tok széllesség, ezt úgy lehet elérni, hogy több szárnyból, általában háromtól hét darabig készítik.

A szárny egy síkban van a tokkal és buktatható, valamint a kilincs mozgatás segítségével eltolható a fix ajtó részére.

Felületkezelés, festés minden fa nyílászáró natúr festetlenül vagy felület kezelve, azaz festéssel kerül forgalomba. A fa ajtók és ablakok felületén általában vízbázisú festéket alkalmaznak, mert így sokkal jobb védelmet tud nyújtani az időjárással szemben, mint az oldószer-alapú festékek. A festésnek két típusa van, a lazúros és a fedőfestés.

Az ablak üveg felületére ilyenkor rákerül egy fényvisszaverő réteg.

A beépítés után elvégzett állítással garantálják a nyílászáró akadálymentes működését.

Nem nyitható az ablak, az ablak tokban csak üveg van amihez nem csatlakozik szárny.

A mai ajtók és ablakok esetében - amit többrétegű üveg szerkezetből áll - beszélhetünk a lágy fém bevonatról, ami az átláthatóságot nem akadályozza, de a hő megtartásában komoly szerepet játszik. Ebben az esetben a lágy fém bevonat segítségével az üveg rosszabb hővezető és így jobb hőszigetelés érhető el.

A gyártási folyamatban használt tok külső méret nagyságot jelenti, rendszerint 1-1 cm-el kisebb oldalanként, mint a névleges méret.

Minden ablak rendelkezik némi hangszigeteléssel, de előnyös, ha a hőszigetelő üveg hangszigetelését tovább fokozzák, aszimmetrikus rétegfelépítésű üvegszerkezettel. Ez az érték akár 40 dB fölött is lehet prémium ablakok esetén.

A bejárati ajtók nyitás utáni önműködő zárását segíti elő, ezeket általában olajfékes nyitáshatárolóval érik el.

A penész legfőbb ellensége a páratartalomtól függő szellőzési rendszer, amelyet az ajtó felső elemébe építenek be.

Legalább kétrétegű üvegezés légmentes összeragasztása. A modern ablakok üvegezése argon nemesgázzal töltött, az ilyen technológiával rendelkező ablak kiváló szigetelő tulajdonságú, de gyakori a három és a négy rétegű üvegszerkezet is.

A nyílászáró tok-szárny ívesre van gyártva. A külső tok íves alakú és a bele helyezett ajtó vagy ablakszárny is íves. Külső íves ajtó vagy ablakszerkezetnek is szokás nevezni.

Ajtók, ablakok ki-be nyitását végezzük vele, a nyílászáró vasalatához kapcsolódik. Anyagát tekintve a leggyakoribbak a rézből, alumíniumból készített darabok, de létezik műanyag anyagú is.

Ajtók (emelő-toló/harmonika erkély, terasz) elé szokás szerelni ezt az árnyékolót, ami segít árnyékban tartani a nyílászárók előtti teret, és a túlzott felmelegedést is akadályozza, és ízlés szerint szabadon nyitható, csukható.

A tervezési folyamatban használt nagyságot jelenti, az építkezés közben az ajtó illetve ablaknyílásokat mindig tágabbra készítik, mint amekkora az elkészült nyílászáró lesz. Ezt jelöli a falnyílásméret is.

Az ablakok beépíthetők jelenlegi tokba, illetve tokcserés megoldással. Előbbi egyszerűbb, kisebb felfordulást jelentő művelet, de utóbbi a tartós, valódi megoldás nyílászáró-cserére.

A fal vastagságához viszonyított elhelyezés, sok tényező játszik szerepet ebben, például a homlokzat kinézete vagy a redőny típusa és tervezett helyzete.

A legfontosabb szabály, hogy a nyílászáró-beépítését követően a szakipari munkák (pl vakolás, színezés, fugázás) során az ablakokat, ajtókat megóvjuk a szennyeződésektől, sérülésektől.

A nyílászárók tömítéseinek felületét évente egyszer glicerinnel kell áttörölni. A nyílászárók geometriájából eredően, az esetleges sérült gumitömítések házilag is cserélhetőek.

A nyílászárók olyan vasalatelemekkel készülnek, amelyek a használat során nagyfokú kezelési kényelmet, kifogástalan működést biztosítanak. A nyílászárók sarokpánjai állíthatóak.

A gondos gyártás és a szakszerű beépítés ellenére is szükség lehet a nyílászáró utólagos beszabályozásra, az úgynevezett finombeállításra.

A szerkezet dilatációs és az épület előre nem látható mozgásai vagy a sokévi használat miatt szükségessé válhat a vasalatelemek „után szabályozása".

A sarokpántok, zárfogadók, zárszerkezetek évente egyszeri olajozást igényelnek, hogy hosszú élettartamukat megőrizzék.

A nyílászárók műanyag felületeit védőfólia réteg fedi, amelyet a beépítéstől számított maximum 3 hónapon belül el kell távolítani, ellenkező esetben - az időjárási viszonyoktól függően - a védőfólia ragasztóanyaga esztétikailag károsíthatja a nyílászáró-profilok felületét.

Ragasztószalag alkalmazásakor kérjük a PVC felületbe diffundáló és maradandó színeződést okozó anyagok használatát.

A nyílászáró műanyag felületei karbantartást nem igényelnek, viszont tisztításukról gondoskodni kell. A nyílászáró tisztításhoz javasolt langyos vizes - enyhén mosószeres - lemosás. Makacs, olajos, zsíros szennyeződések eltávolításához aromás hígítószerek alkalmazása. Tilos agresszív - a PVC-t oldó vagy duzzasztó hatású - vegyszerek, dörzsölő hatású tisztítószerek és éles eszközök (pl. kés, penge, drótkefe) használata!

Kizárólag oldal irányba nyílnak a szárnyai, tetszőlegesen választható melyik irányba.

Ajtók és ablakok esetében ez lehet jobbos, vagy balos.

A nyitásirány meghatározásánál a legfontosabb szempont, hogy minden esetben azon az oldalon álljunk (külső vagy belső) ahol a pántok találhatóak! A pántok oldal elhelyezése határozza meg az irányát!

Jobbos nyitásirány ha bentről tekintjük meg az ablakot, a jobb oldalon találhatóak a nyílászáró pántjai, baloldalon a kilincs.

Balos nyitásirány a jobbos ellentéte, tehát az ablak jobb oldalán található a kilincs, és a bal oldalán a pántok.

Ha egy nyílászáró kifelé nyílik, akkor kintről szemlélve a pántokat egykönnyen eldönthetjük nyitásirányát.

Fölmerülhet a kérdés, hogy egy kétszárnyú nyílászáró esetében hogyan állapíthatjuk meg a nyitásirányt. Ilyenkor mindig az először nyíló (fő)szárnyat kell megfigyelni, belülről. Ha jobb oldalra esik, jobbos, ha baloldalra - értelemszerűen - balos. Ha kifele nyílik a nyílászáró, kívülről ugyanígy kell meghatározni.

Önműködő küszöb mind bejárati ajtóknál, mind pedig beltéri ajtóknál is alkalmazható, a műanyagból készült ajtó alsó hányadába építik be. A küszöb leereszkedik, amikor becsukják az ajtót, amikor kinyitják, felmegy.

A nyílászáró pántjainak az eltakarását valósítják meg. Anyagát tekintve a réz vagy több színű műanyag áll a rendelkezésünkre.

A beépített nyílászáró alatt elhelyezkedő falazat hossza és magassága.

Az ablak tokja alól eltávolított rész, amely alkalmassá válik a kint és benti ablakpárkány behelyezésére.

Inkább régebbi időkhöz köthető a használata, a vasalást szolgálta fa ajtók esetében.

Ajtók, ablakok beépítésénél nyúlnak hozzá, a fal és a tokszerkezet között képez kapcsolatot, a nyílászáró stabilitását, és hőszigetelő képességét növeli.

A nyílászáró külső oldalán találjuk meg ezt az árnyékoló szerkezetet, ami megvédi az ajtót, ablakot az időjárás okozta gondoktól, feladata lehet még a hőtartás illetve a betörésvédelem is. Több típusa van, készülhet alumíniumból, fából és műanyagból.

Három fajtája van, külső, belső tokos redőny és a vakolható tokos redőny.

Csak a kilincs az, amit láthatunk az ablakon, ha ezt a megoldást választjuk. A nyílászáró belsejében található vasalat nem lesz látható.

Olyan kiegészítő elem, amely a nyílászáróknál a vasalatok kiegészítő részeként játszik szerepet. Lehetőséget biztosít arra, hogy az ablak szárnyait néhány mm-re nyitva tudjuk hagyni. Előnyös lehet bizonyos esetekben, ha az ablak nyitva van, így folyamatos szellőzés valósulhat meg.

Olyan árnyékoló, ami az ablak vagy ajtó belső oldalára szerelhető.

Az ajtó vagy ablak felépítésre szolgáló oszlop. Használatával egyszerre több nyílászáró kerülhet egymás mellé.

A zsalugáterhez hasonló a funkciója, de ellentétben azzal, szárnya tömör szerkezetű, amit sokszor különböző mintákkal tehetünk esztétikusabbá. A spaletta kombinálható a zsalugáterrel, komolyabb védelmet biztosítva nyílászáróinknak.

Leggyakrabban alumíniumból készítik, s az alsó vízszintes tokrészre van helyezve annak érdekében, hogy az időjárás káros hatásaival leginkább érintett ablakszárnyat megvédje az elhasználódástól.

Olyan fajta rács, amit beltéri ajtók alsó vagy a felső részbe építenek be.

Az ajtó, ablak oldalára csavarral rögzíthető elem, amit a nyílászáró beépítésekor használunk, ezzel tudjuk elhelyezni a falban.

Komoly szerepet játszik a hő-illetve a hangszigetelésben, továbbá a külső csapadék belső szerkezetbe való bekerülését is megakadályozza. Az ajtó keretébe kerülő üveg beékelése esetén használják.

A nyílászáró és a fal közötti kis rést takarják el a segítségével.

A magasabban található nyílászáró esetén lehet szükséges

Ez egy fém vagy műanyag peremzáró, amit a fa ablakok, fa ajtók esetén a többrétegű üveg rögzítéséhez használnak.

Olyan ablak, amely a ház tetejével egy síkban beépíthető. Tetősík ablaknak is nevezik.

A tokba kerül és azzal, hogy megosztja a szisztémát alkalmassá teszi több ablak vagy ajtó befogadására.

Ez az elem is a nyílászárók beépítésénél használatos, itt nincs szükség tiplire, előfúrás esetén könnyen elvégezhetjük a beépítést.

Arra szolgál, hogy szélesítsék és magasítsák vele a nyílászáró tokját. Az ablak és az erkély ajtaja ennek az elemnek a közreműködésével válik alkalmassá, hogy külső redőnyt építsenek rá.

Bejárati ajtók esetén a görgős záraknál használják, a kilincset váltja fel.

A fa nyílászáróban két helyre kerül a gumiból készült profil, a szárny falcában találjuk meg ezt a rugalmas anyagot, van falc tömítés, és peremtömítés.

Ha egy ajtó, ablak éveket szolgált, gyakran előfordul, hogy nem jól záródik, ilyenkor a tok- vagy szárnyszerkezetbe építünk be egy gumiból készült tömítést.

Olyan osztás, amit az ajtó és ablak-szárnyakba raknak. Az így létrejövő szárny két vagy több mezőt alkot ennek segítségével.

A nyílászárók ki-be nyitását teszi lehetővé. Ajtók, ablakok akadálymentes nyitásáért és tökéletes záródásért felelnek a több ponton alkalmazott vasalatok. Léteznek normál, alap-biztonsági és fokozott biztonsági vasalatok.

Anyaga lehet szimplán napháló, vagy reflexiós, alumínium pigmentált (ezeket tetőablakok esetén használják) fényzáró, fényáteresztő. Szintén az ablak belsejére helyezik fel.

Bejárati ajtók vagy beltéri ajtók része. A nyílászáró markánsabbá tételében játszik szerepet, tömör szerkezetével. Valamint a kültéri ajtókban gyártott betétek elemei közé hőszigetelő anyagot építenek be, amivel hatékonyabbá teszik a nyílászáró hőszigetelését.

Beltéri ajtók esetében alkalmazzák mint zárszerkezet. Az ajtó belső részén elhelyezkedő elemmel lehet bezárni az ajtót. A leggyakrabban mellék helységek ajtajára szerelik fel.

A fából készült nyílászáró külső részén elhelyezett passzív árnyékoló. Szerepe nyáron a meleg távol tartása, a nyílászáró védelme. Minden nyílászáró alkalmas arra, hogy zsalugátert szereljenek rá.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolat

  • Telefon: 06 36 515-264
  • Fax: 06 36 515-263
Berg System

Kövess minket

Főoldal Hasznos fogalmak (tudástár)

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.